Szívformákat és egyebeket szabtunk anyagdarabokból. Efe szépen el is rendezte az egyik csíkos darabon a piros pöttyös szivecskét, majd közölte "Efe anya szív" és odajött kis hunyorogva mosolyogva. beült az ölembe és átölelt. - Én is nagyon szeretlek kisfiam! --- és már el is felejtettem neki, hogy szétszórt egy szatyornyi darabolt szivacsot a nappaliban (amitől amúgy hajszálhíján agyvérzést kaptam, mert ez tapad ám, ha egy marékkal beteszel a zacskóba 2-vel közben a karodon kiveszel...), de magoldottuk ezt is.
Ma egyébkéntis nagyon sok édes dolgot csinált és segített mindenben, jól meg is dícsértem, mire persze ő is nagy büszkén megállapította, hogy "Efe rossz NEM" (na igen most éppen) és jól kihúzta magát.
Jaaa és az első cumimentes éjjel, hát túléltük na... kb. 3 vagy 4 felsírással és cumitündérsztori elmesélés után visszaalvással (megdöbbentő módon szinte rögtön - 1. próbálkozás sztori nélkül ment, totál sikertelenül).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése